Halloween eredete, avagy a kísértetek éjszakájának története

Minden év október 31-én világszerte milliók veszik fel jelmezeiket, faragnak töklámpásokat és indulnak el „csokit vagy csalunk” kalandokra. De honnan indul Halloween eredete és mit ünneplünk valójában ekkor? Halloween, vagy All Hallows’ Eve, eredetét tekintve több ezer évvel ezelőtti időkre nyúlik vissza, az ókori Kelta népek Samhain (ejtsd: szóvejn vagy szávin) ünnepéig, ami az ősz végét és a tél kezdetét jelölte. A Kelták, akik a mai Írország, az Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területein éltek, hitték, hogy ezen az éjszakán a halottak szellemei visszatérnek a földi világba, ezért tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a gonosz lelkeket és áldozatokat mutattak be az isteneiknek. Ez volt alapvetően a Halloween eredete, de az idők múlásával mindez lassan átalakult


A Halloween átalakulása

Amikor a Római Birodalom elfoglalta a kelta területeket, a Samhain ünnep keveredett a római Pomona nappal, ami a gyümölcsök és a faültetvények istennőjének tiszteletére volt. Később, amikor a kereszténység terjedni kezdett Európában, a 11. században a katolikus egyház All Hallows’ Day-t, azaz Mindenszentek napját november 1-jére tette, így október 31-e All Hallows’ Eve, vagyis Mindenszentek előestéje lett. A Halloween eredete, vagyis maga az ünnep tehát elkezdett új köntösbe öltözni.
Miért szeretjük a Halloweent ma?

Ma már kevésbé a Halloween eredete a fontos, hanem inkább, amit szimbolizál. A Halloween egyedülálló módon ötvözi a mulatságot, a kreativitást és egy kis borzongást. Ez az ünnep lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy kicsit kiszakadjon a mindennapokból és valami teljesen más szerepébe bújjon. Emellett Halloween az őszi időszak egyik legkiemelkedőbb közösségi eseménye is, amikor az emberek összegyűlnek baráti összejövetelekre, jelmezversenyekre és kísértetjárta házak látogatására.